| Chapter 16 |
1 |
Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt. |
2 |
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet. |
3 |
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot. |
4 |
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét. |
5 |
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala; |
6 |
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt. |
7 |
Azon a napon adott Dávid először [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe. |
8 |
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait. |
9 |
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól. |
10 |
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik. |
11 |
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen. |
12 |
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről. |
13 |
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai! |
14 |
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei! |
15 |
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig; |
16 |
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről. |
17 |
Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül, |
18 |
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek. |
19 |
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön; |
20 |
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba: |
21 |
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök. |
22 |
[Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok. |
23 |
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását. |
24 |
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait; |
25 |
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett; |
26 |
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket. |
27 |
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén. |
28 |
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget! |
29 |
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében. |
30 |
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék. |
31 |
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik! |
32 |
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van. |
33 |
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet. |
34 |
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága. |
35 |
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben! |
36 |
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat. |
37 |
Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak, |
38 |
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak. |
39 |
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala; |
40 |
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek, |
41 |
Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló. |
42 |
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé]. |
43 |
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja. |