| Chapter 26 |
1 |
Jób pedig felele, és monda: |
2 |
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart! |
3 |
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál! |
4 |
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled? |
5 |
A halottak is megremegnek [tőle;] a vizek alatt levők és azok lakói is. |
6 |
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. |
7 |
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé. |
8 |
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad. |
9 |
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén. |
10 |
Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig. |
11 |
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől. |
12 |
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot. |
13 |
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót. |
14 |
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg? |