| Chapter 36 |
1 |
Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. |
2 |
A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem; |
3 |
Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik. |
4 |
Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni. |
5 |
Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat. |
6 |
Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig! |
7 |
Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram! |
8 |
Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. |
9 |
Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből. |
10 |
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. |
11 |
Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre. |
12 |
Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze. |
13 |
Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel! |