| Chapter 15 |
1 |
Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván: |
2 |
Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. |
3 |
Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által? |
4 |
Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon. |
5 |
Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját. |
6 |
És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által. |
7 |
Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván: |
8 |
Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. |
9 |
Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai. |
10 |
És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg: |
11 |
Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert. |
12 |
Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak? |
13 |
Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik. |
14 |
Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek. |
15 |
Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot. |
16 |
Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még? |
17 |
Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik? |
18 |
A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. |
19 |
Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások. |
20 |
Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert. |
21 |
És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére. |
22 |
És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik. |
23 |
Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált. |
24 |
Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz. |
25 |
Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem! |
26 |
Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. |
27 |
Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak. |
28 |
Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva. |
29 |
És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle. |
30 |
És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket, |
31 |
Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét. |
32 |
Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton. |
33 |
És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot? |
34 |
És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk. |
35 |
És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön. |
36 |
És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak. |
37 |
És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral. |
38 |
A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül. |
39 |
És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba. |